Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány 
|
|
|
|||||
|
Folyóirataink tartalmából Munkavédelem és
Biztonságtechnika Foglalkozás-egészségügy (Summaries) Megjelent számok |
Szemelvények a „FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY” Blézer Zita1, Dr.
Grónai Éva1, Dr. Dura Gyula2, Dr. Szabó Zoltán2 Az elektronikai hulladékok
környezet-egészségügyi hatása Szerzők
az elektronikai hulladékok tömeges növekedésére, valamint az elektronikai
hulladékok környezetre és az emberi egészségre kifejtett hatásaira kívánják
felhívni a figyelmet. Az elektronikai hulladékok termelésbe való
visszaforgatása, kezelése (szétszerelése, káros hatásainak csökkentése)
napjaink megoldandó feladata. Ezért az Európai Unió a tárgykörben
Irányelveket dolgozott ki, amelyeket átültetett a magyar jogrendbe –
harmonizálta az Irányelveket. A
jogszabályok hatálybalépésének időpontjait a szerzők ismertetik. Dr. Ékes Erika1 A magasban végzett munka
fül-orr-gégészeti követelményei A foglalkozás-egészségügyi
orvosnak széles körű ismeretekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a munkaalkalmasságot
véleményezze. A magasban végzett munkánál a leginkább kizáró ok a tér
érzékelésének zavara, mely leggyakrabban szédülésben nyilvánul meg. Szédülést
számos betegség okozhat, gyakran tünetmentes állapotban is. Szerző
közleményében áttekinti a tér érzékelésének zavarait okozó tüneteket és
betegségeket. Ismerteti a foglalkozás-egészségügyi orvos által elvégzendő
vizsgálatokat. Segítséget nyújt a tünetek közötti eligazodásban és a
munkaalkalmasság vélemény kialakításában. dr. Szilády Julianna - Jurenka Oszkár3 Az e-Egészség lehetőségei a foglalkozás-egészségügyben Összefoglaló tanulmány Rövid áttekintést adunk arról,
hogy az egészségügy mely területein van szerepe az informatikának, milyen
informatikai megoldások használhatók a prevencióban, a gyógyításban, a
szakképzésben, továbbképzésben és szakmai konzultációban. Gondolhatunk itt
alapellátás – szakellátás – kórházi informatikai rendszerekre,
telemedicinális gondozó módszerekre, ágymelletti megfigyelő rendszerekre,
arra, hogyan használható a távközlés a növekvő szakemberhiány miatt (pl.
patológus) szakkonzultációra, és az internet milyen tág lehetőségeket nyújt
pontszerző szakmai továbbképzésekre. Kitérünk röviden az egészségügy
adatvédelemre különösen érzékeny területeire, arra, hogy ezt milyen törvényi
szabályozások biztosítják és milyen műszaki megoldások léteznek. Előadásunkban az e-Egészség és
telemedicina definícióit, az e-Egészség megoldások alkalmazási területeit, az
e-Egészség lehetőségeit a foglalkozás-egészségügyben, valamint az adatvédelem
és információbiztonság területeit érintjük. Dr.Győrfi Mária4, dr.Szakács Zoltán5, dr.Köves Péter5 Teljes cikk / Full-text Obstruktív alvási apnoe szindróma szűrése többműszakos
munkakört betöltőkben A krónikus napközbeni
aluszékonyság igen gyakori panasz, amely jelentősen rontja az életminőséget,
összetett mechanizmus révén gátolja a mentális funkciókat és a mentális
teljesítményt, gyakran vezet – munkahelyi és közlekedési balesetek
okozójaként - fatális következményhez is. A krónikus napközbeni
aluszékonyság, mint panasz mögött az elsődleges alvászavarokat kell
keresnünk. Ezek közül népegészségügyi jelentősége miatt kiemelkedik az
obstruktív alvási apnoe szindróma (Obstuctive Sleep apnoe Syndrome). A napközbeni
aluszékonyság, a mentális deficit tünetek kialakulásában nyilvánvalóan
fokozottan veszélyeztettek a többműszakban dolgozó munkavállalók. A közöttük
organikus alvásbetegségekben szenvedők különösen ki vannak téve az ez okból
bekövetkező munkahelyi balesetek, a munkakörben figyelem zavar miatt történő
hibázás veszélyének. Ilyen esetben ugyanis a cirkadián ritmus zavarából
fakadó inszomnia-hyperszomnia szindróma mellett
alvásfragmentáció-hyperszomnia is jelen van és súlyos, krónikus nappali
aluszékonyságot, mentális deficit tünetet, a figyelem, a megjegyző memória és
az executiv funkciók romlását eredményezi. Munkánk célja a többműszakos
munkakört betöltöttek között az obstruktív alvási apnoe szindrómában
szenvedők prevalenciájának megítélése volt. A kiszűrt személyeket
alváslaboratóriumban diagnosztizáltuk, majd megfelelő terápiával láttuk el és
gondozásba vettük őket. 218 többműszakos munkakörben dolgozó őrző-védő
munkavállaló OSAS-ra történő kérdőíves szűrése során a dolgozók 23%-ában
találtunk OSAS gyanút. A kiszűrt személyeket alváslaboratóriumban történő
poliszomnográfiás vizsgálatnak vetettük alá, melyek igazolták a kérdőíves
szűrés gyanúját. A súlyos OSAS-ban szenvedők nappali alváskésztetése kóros
mértékben fokozódik és a többműszakos munka körülmények között figyelmük,
koncentráló képességük, vigilanciájuk, munka és kognitív teljesítményük
társaikhoz képest jelentős mértékben hanyatlik. Dr. Molnár Jenő6 A munkavédelmi irányelvekben foglalt
előírások gyakorlati megvalósulása az Európai Unió országaiban – II. rész Az Európai Bizottság 2004 februárjában "A
munkavédelmi Irányelvekben, a 89/391 (Keret Irányelv), a 89/654
(Munkahelyek), a 89/655 (Munkaeszközök), a 89/656 (Személyi Védőeszközök), a
90/269 (Terhek kézi mozgatása) és a 90/270 (Képernyős munkahelyek), foglalt
előírások gyakorlati megvalósulása az EU országokban" címmel jelentést
adott ki (COM/2004/ 62). A jelentést eljuttatta az Európa Tanácshoz, az
Európa Parlamenthez, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz valamint
a Regionális Bizottsághoz. A folytatásos cikk a jelentésben foglalt
megállapításokat ismerteti. Külföldi szakirodalom |
|||||