Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány 
|
|
|
|||||
|
Folyóirataink tartalmából Munkavédelem és
Biztonságtechnika Foglalkozás-egészségügy (Summaries) Megjelent számok |
Szemelvények a „FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY” Prof Dr. Ungváry György*, Dr.
Szakmáry Éva**, Dr. Nagy Imre * * Bejelentett foglalkozási megbetegedések
és fokozott expozíciós esetek - 2003 Összefoglalás A szerzők ismertetik a 2003-ban bejelentett
foglalkozási megbetegedések (mérgezések) és fokozott expozíciós esetek
alakulását. Részletesen elemzik az esetek számát, nem és korcsoportonkénti,
nemzetgazdasági ágazatonkénti és megyénkénti megoszlását, a halálos
kimenetelű és tömeges foglalkozási megbetegedések számát, a bejelentett
foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kórformák szerinti
alakulását. Megállapítják, hogy a foglalkozási megbetegedések
bejelentése, kivizsgálása a megbetegedések okainak feltárása, az intézkedések
hatékonysága továbbra sem kielégítő. A bejelentésekben ellenérdekelt a
munkáltató, a munkavállaló érdekeltsége is csak a kártalanítandó betegségek
esetében áll fenn. Kulcsszavak:
foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek, kórformák, esetszám,
korcsoport, nemzetgazdasági ágazat . Summary The authors account for the number of
occupational diseases (poisonings) and cases of increased exposure reported
in 2003. Detailed analysis has been performed on the number of cases
according to gender, age groups, national economicai branches, counties and
diagnosis, as weil as, on the number of falai outcome and and mass occurrence
of occupational diseases. It was found that reporting,
investigation, identification of factors causing occupational diseases,
furthermore the efficiency of measures taken were still unsatisfactory.
Reporting interferes with the interest of employers and the employees Gre
interested only in case of diseases eligible for compensation. Key words: occupational diseases, cases of
increased exposure, diagnoses, number of cases, age group, national economy
branches *Fodor József OKK ** Fodor József OKK — OMFI Prof Dr. Ungváry György*, Dr.
Grónai Éva**, Dr. Écsy Mária**, Dr. Bereczki Edit * * Tapasztalatok a
foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2003. évi munkájáról Összefoglalás Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program
előírása lapján minden év január 15-éig a foglalkozás-egészségügyi
alapszolgálatok szervezeti formájáról, működéséről jelentést küldenek. Az
adatok összesítése, elemzése a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ
Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete
Foglalkozás-egészségügyi Főosztályán történik. 2003-ban a foglalkozás-egészségügyi szolgálatokban
3495 orvos (77,2%-uk foglalkozás-orvostan szakorvos), 3615 ápoló (72,6%-uk
foglalkozás-egészségügyi szakápoló) dolgozott. A foglalkozás-egészségügyi
ellátás a szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalók
87%-ára terjed ki. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok legfontosabb
tevékenysége a munkavégzés és a munkakörnyezet vizsgálata, illetve a
kockázati tényezők regisztrálása, amelynek megoszlása 2003-ban a következő:
24,9% baleseti veszély, 27,7% nem optimális igénybevétel, 23,7% biológiai
kóroki tényezők, 13,3% zaj, 5% kémiai kóroki tényezők, 1,2% helyileg ható
vibráció, 1,7% egésztest vibráció, 1,7% nem ionizáló sugárzás, 0,7% ionizáló
sugárzás és 0,1% túlnyomás alatt végzett munka. A foglalkozás-egészségügyi szolgálatok másik
jelentős feladata a különböző típusú alkalmassági vizsgálatok végzése, amely
2003-ban több, mint 2 millió esetben történt meg. Jelentős a szolgálat által végzett munkahelyi
egészségfejlesztő tevékenység is, amelyben több, mint 250 ezer munkavállaló
vett részt (a munkáltatók 10%-a). A foglalkozás-egészségügyi szolgálat további
fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy a jövőben megvalósuljanak az alábbiak:
egységes foglalkozás-egészségügyi minőségbiztosítási rendszer bevezetése, a
foglalkozás-egészségügyi informatikai rendszer fejlesztése, az
esélyegyenlőség biztosítása a megváltozott munkaképességű munkavállalók számára. Kulcsszavak: foglalkozás-egészségügy, kockázati
tényezők, munkaköri alkalmassági vizsgálat, egészségmegőrzés. Summary According to the requirements of
the National Statistical Data Collection Programme, the forms and activities of
the occupational health services Gre reported by 15 June, each year. The date Gre
summarized and analysed at the Department of Occupational Health of the
National Institute of Occupational Health of the Fodor József National center
for Public Health. In 20033495 physicians (77,2 % ofthem occupational
health specialist physician), 3615 nurses (72,6 % ofthem
occupational health specialist nurse) worked in the occupational health
services. 87 % of workers employed in organized work were covered by
occupational health service. The most important activities of
the occupational health services Gre the investigation of the work processes
and the working environment, as weil as, the recording ofriskfactors which
were thefollowing in 2003: 24,9 % danger of accident, 27,7 non-optimal
strain, 23,7 % biological pathogenic factors, 13,3 % noise, 5
% chemical pathogenic factors, 1,2 % local vibration, 1,7 % total
body vibration, 0,7 % ionising radiation, 0,1 % overpressure. Another important task of the
occupational health services is to perform the different types of medical
examinations of fitness for work, in 2003 these were performed in more than 2 mil/ion cases. Workplace health promotion activity
of the services is also significant, this involved more than 250 thousand
employees (10 % or
employers). For further development of the
occupational health services the realization ofthefollowing is indispensable:
introduction of the harmonized occupational health quality assurance system,
the development of the occupational health iriformatics system, ensuring of
equal opportunity for employees with compromised working ability. Key words: occupational health, risk factors,
examination fitness for job, health promotion. *Fodor József OKK ** Fodor József OKK — OMFI Dr. Galgóczy Gábor * A munkahelyi egészségfejlesztés
európai gyakorlata (Bemutatkozik a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai
Hálózata) Összefoglalás A szerző visszatekint az 1986-ban az Egészségügyi Világszervezet
Ottawai Chartájában megfogalmazott egészségvédelemre, egészségfejlesztésre
vonatkozó irányelvek megvalósítására, különös tekintettel a munkahelyi
egészségfejlesztés holisztikus szemléletének kialakulására. Az 1990-es évek közepétől mostanáig eltelt időben
számos munkaértekezlet, kongresszus foglalkozott a munkahelyi
egészségfejlesztés és a hagyományos munkavédelmi (munkabiztonsági és
munkaegészségügyi) törekvések kapcsolatával. A szerző ezeket röviden összefoglalja és
megállapítja, hogy a munkahelyi egészségfejlesztés nem ellentéte, kiváltója a
hagyományos munkavédelemnek, hanem kiegészíti azt, bővíti az egészséges
munkahelyimunkavilág megvalósításának lehetőségeit. Ezután a Munkahelyi Egészségfejlesztés Európai
Hálózata (ENWHP) 1989-ben történő létrejöttét, kihasználva a lehetőséget,
hogy az Európai Unió (EU) szabad utat adott az "Egészségfejlesztés,
felvilágosítás, nevelés és képzés" új egészségpolitikai trendnek,
melynek célja az egészségvédelem javítása Európában. Az ENWHP megalakulása óta eltelt 8 évben kiemelkedő
eredményeket ért el: pontosította a munkahelyi egészségfejlesztés fogalmát
(és ezt konszenzussal fogadták el a tagok) egységes kritériumrendszert
dolgozott ki a munkahelyi egészségfejlesztés jó gyakorlatára vonatkozóan,
ennek mentén a gazdasági élet minden területéről származó példatárat állított
össze, kongresszusaival, további kiadványaival és internetes
szolgáltatásaival ismereteit, tapasztalatait hozzáférhetővé teszi. A dolgozat
részletesen bemutatja a hálózat eddigi eredményeit és jövőre vonatkozó
terveit. Kulcsszavak: egészségfejlesztés,
egészségpolitika, munkahelyi egészségvédelem, kockázati tényezők,
munkaegészségügy, munka világa, egyéni kompetencia, vállalati stratégia,
információs technológiák, távmunka Summary The author looks back on the
implementation of the guidelines related to health protection, health
promotion, with special regard to the formulation of the holistic approach to
workplace health promotion that were set out in the WHO Ottawa Charter for Health
Promotion. From the 1990s up to the present
time a number of workshops, congresses addressed the relationship between
workplace health promotion and the traditio nal work protection (occupational
safety and work hygiene) efforts. The author gives a brief summary on it and
states that traditio nal health promotion at work is not the opposite of or a
substitute for the traditional workplace protection, but it complements the
conventional concept and wid ens the prospects for developing a healthy
workplacelworld of work. The establishment of the European
Networkfor Workplace Health Promotion (ENWHP) in 1989 made
use of the new trend in the health policy of the European Union, namely
"Health promotion, information, education and training" aiming at
promoting health protection in Europe. The ENWHP achieved outstanding
results over the 8
years pass ed since its formation: it clarified the definition ofworkplace
health promotion (and the members adopted it by consensus), elaborated a
common criteria system concerning the good practice of workplace health
promotion, on the basis of this it compiled a collection of examples taken
from ali areas of the economy and makes the knowledge and experiences
accumulated available at different congresses, through its publications and
via the Internet. The present paper provides a detailed review of the results
of the network to date and the plans for the future. Key words: health promotion, health policy,
workplace health promotion, risk factors, occupational hygiene, world of
work, individual competence, company strategy, information technologies,
telework *Fodor Józse! OKK — OMFI Hírek |
|||||