Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány
|
|
|||||
Folyóirataink tartalmából Munkavédelem és
Biztonságtechnika Foglalkozás-egészségügy (Summaries) Megjelent számok |
Szemelvények a „FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY” A Kémiai Biztonság
Kormányközi Fóruma (IFCS) Harmadik IFCS Nemzetközi
Kitüntetés (Award of Merit) Örömmel jelentjük be, hogy az Award of Merit elismerésben
az idei évben Professzor Dr. Ungváry György részesül. Ungváry professzor a
Fodor József Országos Közegészségügyi Központ főigazgatója volt, jelenleg
Magyarország tiszti főorvosa. Ungváry professzor, a magyar kormányt képviselve, az IFCS
megalakulásának kezdetétől fogva aktív résztvevője a szervezetnek. 1997-től
kezdve a Közép- és Kelet-Európai Régió alelnöki tisztségét tölti be. Ungváry
professzor kiemelkedő szerepet játszott a III. és IV. Fórumok napirendi
pontjainak előkészítéséért felelős Fórum Állandó Bizottságának munkájában. Az
utóbbi néhány évtizedben sok időt és energiát szentelt több nemzetközi
szervezet (WHO, IPCS, FAO, ILO) tevékenységében való részvételnek. Tagja volt
számos szakértői és tanácsadói bizottságnak, valamint az IPCS
programtanácsadó bizottságának. Dr. Grónai Éva* A Magyar Üzemegészségügyi
Tudományos Társaság 2003. évi nemzetközi
részvétellel megrendezett XXIII. kongresszusa 2003. október 16-18. között
Budapesten a Pesti Vigadóban tartotta XXIII. Kongresszusát a Magyar
Üzemegészségügyi Tudományos Társaság. A kongresszus fő
témaköre: A foglalkozás-egészségügy
fejlődése – az Európai Uniós integráció 15 éves az ILO 161. sz.
Egyezménye 10 éves a Munkavédelemről szóló
XCIII. törvény Foglalkozás-orvostan oktatása Minőségirányítás a
foglalkozás-egészségügyben Minden egyéb a
foglalkozás-egészségüggyel kapcsolatos tudományos kérdés volt. Három plenáris előadás hangzott
el, amelyből a nyitó előadást a társaság elnöke Prof. Dr. Ungváry György „Az ILO
161. sz. Egyezménye, az 1993. évi XCIII. törvény, az Európai Integráció. Az Európai Unió munkavédelmi
stratégiája 2002-2006 között” címmel tartotta. Ebből a cikk
rövid összefoglalót ad. Dr. Plette Richárd* Pszichés és pszicho-szociális kockázatok vizsgálatának jelentősége A kockázatelemzés során
viszonylag kevés szó esik a pszichés (emocionális) és pszicho-szociális
kockázatokról. Az Európai Unió teljes dolgozó létszámának
csaknem harmadrészére (41,2 millió ember) hatást gyakorolnak a munkahellyel
összefüggő pszichés és pszicho-szociális kockázatok, amelyeket gyakran
munkahelyi (munkával kapcsolatos) stressznek neveznek. A stressz az EU-ban a második legnagyobb foglalkozás-egészségügyi
probléma (2000. évi adat. A foglalkozási megbetegedések első helyén a
hátfájás áll). A 33/1998. (VI. 24.) NM
rendelet, mely a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság
orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szól, két mellékletében foglalkozik
a témával. Dr. Szamos György* Foglalkozási megbetegedések előfordulásának kockázata
bánya-erőmű integrációs munkakörnyezetében fizikai dolgozók körében A környezeti és munkaköri
ártalmak közötti határ nagyon szűk: az ipari területeken egymást felerősítően
jelentkeznek, s a magas kockázatú munkavállalót, aki mondjuk a mélyművelésű
bányából az erőműi lakótelepi lakására „tér haza” pihenni, közel ugyanazon
kémiai-fizikai ágensek érik, mint a földkéreg alatt 300-400 m-el. Ezért fontos a foglalkozási
prevenciós szemlélet és gyakorlat, a technológiai intézkedések
foganatosítása, csak így érhetjük el környezet-egészségügyi mutatóink
javítását, ezáltal a kockázatok indukálta morbiditás és mortalitás
csökkentését. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek pedig
örök tanulságul kell szolgáljanak a foglalkozás-egészségügy és a
munkabiztonság számára a „mit hogyan nem szabad?” és a „mit kerülhettél volna
el” postfestam kérdésekre, s cselekvésünkkel az egészség-konform érdekeit
kell szolgálni mind a munkavállaló, mind az ő ökokörnyezete közérzetének
javítására. Eőri Tiborné Máté Éva A munkáltató felkészülése az egyéni védőeszközök
kiválasztására E kiadvány hasábjain már
napvilágot látott az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelésének
tanúsításáról szóló 2/2002. (II. 7.) SZCSM rendelet ismertetése, azonban még
így is számos kérdés maradt megválaszolatlanul, elsődlegesen a munkáltatók
feladatainak tekintetében. (A rendelet megjelent: Magyar
Közlöny 2002/18. számában, Szociális és Munkavédelmi Közlöny 2002. évi 2.
számában.) A 2/2002. (II. 7.) SZCSM
rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépése napján lép hatályba.
Ennek ismert időpontja 2004. május 1.-e. Az új SZCSM rendelet előírásai a
már jól ismert 65/1999. (XII. 22.) EüM rendeletben foglaltak
teljesíthetőségét szolgálják. Az 1993. évi XCIII. törvény 2.§
(2) bekezdésében foglaltak értelmében az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása – a munkavállalók ez
irányú felelősségével összhangban – a munkáltató kötelessége. A munkáltatókat e kötelességük
teljesítésében segíti az SZCSM rendelet vonatkozó előírásainak megismerése,
mivel az a munkavállalókat érintő 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet
alkalmazásával összefüggő ismereteket is tartalmaz. Tájékoztató az ÁNTSZ Munkavédelmi Információs Központ Működéséről
2003. január 1-augusztus 31. Az ÁNTSZ Munkavédelmi
Információs Központ a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter 5/2002.
(XI. 12.) számú rendelete alapján a Fodor József Országos Közegészségügyi
Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetének
Foglalkozás-egészségügyi Főosztályán 2003. január 1-én kezdte meg működését.
A munkához rendelkezésre áll egy ingyenesen hívható zöldszám (06-80-204-264),
számítógép, CD jogtár, törvények, rendeletek, szabványok, E-mail, nemzetközi
biztonsági kártyák (ICSC*), szakmai könyvek. Hírek |
|||||