Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány         

 

Magunkról

Aktuális hírek

Tevékenységek

Projektek

Folyóiratok

Szakirodalom

Rendezvények

Publikációk

Európai munkavédelem

Szakmai névjegyzékek

Szabályozás

Elérhetőségek, megközelítés

 

 

Folyóirataink tartalmából

Munkavédelem és Biztonságtechnika

Megjelent számok

Foglalkozás-egészségügy

(Summaries)

Megjelent számok
No. of Periodical

Szemelvények a „FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY”
2002. évi 4. számából

 

Dr. Grónai Éva

 

Beszámoló a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság XXII. kongresszusáról

 

2002. szeptember 17-19. között a Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság Egerben rendezte meg XXII. kongresszusát.

A kongresszusra jelentkezők száma 478 fő, ebből 332 orvos 80 foglalkozás-egészségügyi ápoló (66 fő kísérő hozzátartozó) volt. A bejelentett és az elhangzott előadások száma 46 volt. (Az előadások 41%-át a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, illetve az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet munkatársai tartották.)

 

 

Dr. Grónai Éva

 

Tájékoztató a MÜTT közgyűlésről

 

A Magyar Üzemegészségügyi Tudományos Társaság 2002. október 18-án Egerben Tisztújító Közgyűlést tartott. A Közgyűlés az Esterházy Károly Főiskola dísztermében került megrendezésre.

A levezető elnök – Dr. Formaggini Margit – ismertette a tisztújító közgyűlés programját, javaslatot tett a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság tagjaira, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyére.

A javaslatokat a jelenlévők elfogadták.

A mandátumvizsgáló bizottság elnöke jelentette, hogy a 732 fő MÜTT tagból 103 fő van jelen, így a közgyűlés nem határozatképes, ezért a levezető elnök 30 perc szünetet rendelt el a közgyűlés újbóli összehívásáig.

A közgyűlés programja az alábbi volt:

I. Elnöki beszámoló

II. Főtitkári beszámoló

III. Pénzügyi beszámoló

A tagság ezt követően megválasztotta az új tisztségviselőket.

 

 

Dr. Kovács Márta

 

Minőségirányítási rendszer működtetése a Fodor József Országos Közegészségügyi Központban

 

A növekvő szakmai igényeknek, a hazai és nemzetközi elvárásoknak megfelelve a kilencvenes évek elején a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (OKK) intézeteiben működő környezetbiztonsági és toxikológiai, illetve a rutin vizsgálatokat végző laboratóriumok sem kerülhették el, hogy ne foglalkozzanak a minőségügy kérdéseivel. Ez a munka új alapfogalmak megismerését, különböző minőségirányítási rendszerek alkalmazását, és ami a legfontosabb új szemlélet és gondolkodásmód kialakítását tette szükségessé.

 

 

Dr. Grónai Éva, Prof. Dr. Ungváry György, Dr. Pánovics József

Minőségügyi rendszer kialakítása egy foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatnál

A szerzők az irodalom áttekintése, valamint egy foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatnál bevezetett minőségközpontú rendszer bevezetésének gyakorlati tapasztalatai alapján kívánnak segítséget nyújtani mindazon foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatnak, ahol az ISO 9001/2000 szabvány követelményei szerint kívánják munkájukat a jövőben végezni.

 

 

Kákosy T. dr., Lászlóffy M. dr., Martin J.dr., Tasnádi J., Németh L.dr.

Az alumíniumiparban használatos préslevegős kéregbetörő gép okozta kéz-kar vibrációs szindróma

A szerzők az alumíniumiparban megfigyelt kéz-kar vibrációs szindróma eseteit ismertetik. Az első két érintett hazai alumíniumkohóban dolgozott préslevegős kéregbetörő géppel, amely tulajdonképpen egyfajta préslégszerszám. A vibrációs expozíció fennállását rezgésmérések igazolták. Klinikailag a 7 éves expozíciós idejű anódkezelő más okkal nem magyarázható Raynaud phaenomenben szenvedett, míg a 11 évig  exponált kádmesteren felső végtagi angiopathián kívül az os naviculare féloldali aszeptikus nekrózisa és bilateralis könyökizületi osteochondrosis dissecans volt kimutatható. Egy harmadik beteg 8 éven át Böhler gyártmányú légkalapáccsal üst-tisztítást végzett, esetében közepes fokú jobboldali distalis típusú nervus medianus laesio és baloldali thoracic outlet szindróma verifikálódott. Ezek az eltérések ebben a kombinációban nem tipikusan vibrációs eredetű károsodások, de keletkezésükben a fizikai terhelésen kívül a vibráció is szerepet játszhatott. Eseteik ismertetésével a szerzők ezekre a hazai irodalomban még nem publikált, így kevésbé ismert expozíciós formákra kívánják felhívni a figyelmet.

 

 

Tájékoztató jelentés a Kormány részére a nemzetgazdaság 2001. évi munkavédelmi helyzetéről

A munkavédelem általános irányításáért felelős foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a nemzetgazdaság munkavédelmi helyzetének évenkénti áttekintése során – az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben – beszámol a Kormánynak a 2001. évi munkavédelmi helyzetről.

A beszámoló a munkavédelem törvényi fogalmából, biztonsági és egészségvédelmi egységéből indul ki, tárgyának tekintve egyrészről a műszaki biztonságot, a munkabalesetek megelőzésének követelményét és munkahelyi gyakorlatát (munkabiztonság), másrészről a munkavégzés egészségügyi feltételeit, a munkahigiéné és a foglalkozás-egészségügy szakmai tevékenységét, munkáltatói helyzetét (munkaegészségügy).

A tájékoztató elsősorban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerint az állami feladatok végrehajtásáért – más szervekkel együtt – felelős hatóságok tapasztalati beszámolóin alapul.