Munkavédelmi Kutatási Közalapítvány 
|
|
|
|||||
|
Folyóirataink tartalmából Munkavédelem és
Biztonságtechnika Foglalkozás-egészségügy (Summaries) Megjelent számok |
Szemelvények a „FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY” Prof. Dr. Ungváry György, Dr.
Nagy Imre, Dr. László Anna, Dr. Kastélyi Edit, Dr. Szakmáry Éva Bejelentett
foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek - 2001 2001-ben 481 foglalkozási megbetegedést (mérgezést)
jelentettek, 15%-kal kevesebbet, mint az előző évben (567). A bejelentett
esetek 53%-a (2000-ben 50%-a) járt keresőképtelenséggel. A fokozott
expozíciós esetek számában a 2000. évhez képest 14%-os csökkenés
tapasztalható: 469 (2000-ben 547). A megbetegedéseknél és fokozott
expozíciós eseteknél is a vas- és fémipari foglalkozásúak (FEOR) aránya a
legnagyobb: 27% (130 fő), illetve 48% (225 fő). A
szerzők a következőket kívánják kiemelten hangsúlyozni: 1. Amint azt már évek óta jelezzük:
biztosítani kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok szakmai
függetlenségét - pl. a Balesetbiztosítási Pénztár általi finanszírozás
bevezetésével. 2. A bejelentett fokozott expozíciós
esetek száma és az ÁNTSZ-ek által elvégzett megengedett biológiai
határértéket meghaladó vizsgálatok száma közötti jelentős különbség
szükségessé teszi az eljárási rend felülvizsgálatát. Vizsgálandó, hogy
közrejátszik-e ebben a hatósági laboratóriumok akkreditációja, illetőleg a
foglalkozás egészségügyi orvosok függő helyzete. 3. Olyan szabályozásokat kell
bevezetni, melyek a munkavállalót, munkaadót és az egészségügyi szolgálatot
egyaránt érdekeltté teszik a foglalkozási megbetegedések feltárásában,
illetve megelőzésében (pl. a munkakörülmények javítására fordított
beruházásokhoz kedvezményes hitelek biztosításával). Néhány, az EU
tagországaiban jelentős gyakorisággal bejelentésre kerülő foglalkozási
megbetegedés (pl. akut lumbágó; egyéb mozgásszervi betegségek; allergiás
megbetegedések) diagnosztizálása és regisztrálhatósága végett meg kell
találni a módját annak, hogy ezek munkaegészségügyi jelentőségével a
háziorvosok tisztában legyenek. (Ezek a betegségek általában nem kerülnek a
foglalkozás-egészségügyi orvos látókörébe.) 4. A munkahelyi biológiai monitorozást
fejleszteni kell, és fontos lenne legalább a korábbi vizsgálatok számát
elérni. 5. A kártalanítandó foglalkozási
betegségekkel kapcsolatos szabályozást az Európai Unió tagországainak
gyakorlatához (valamennyi foglalkozási betegség kártalanítandó meghatározott
feltételek fennállása esetén; az orvosokat érdekelté kell tenni a
bejelentésekben) kellene közelíteni. 6. Az OKK-OMFI közreműködésével
fejleszteni szükséges a foglalkozási eredetű mozgásszervi megbetegedések
diagnosztikáját, ehhez módszertani segítséget kell nyújtani. (Lásd még 3.
pont.) 7. Sürgős megoldás szükséges annak
érdekében, hogy az allergiás megbetegedések bejelentésre kerüljenek. (Lásd
még 3. pont.) 8. A hatósági felügyeleti munka során
fokozott figyelmet kell fordítani a foglalkozási megbetegedések, fokozott
expozíciós esetek bejelentésének megtörténtére. 9. Erősíteni szükséges (létszámában, működési
feltételeiben) a foglalkozás-egészségügyi szakfőorvosi rendszert, be kell
vezetni a minőségbiztosítási rendszert. Prof. Dr. Ungváry György, Dr. Grónai Éva Tapasztalatok a
foglalkozás-egészségügyi szolgálatok 2001. évi munkájáról 2001-ben a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok
létszám- és forgalmi adatai közel azonosak a 2000. évihez, ami a szolgálat
stabilitását jelzi. 2001. december 31-én 3.386 orvos (14 fővel
kevesebben, mint az előző évben), 3.448 ápoló (24 fővel kevesebben, mint
2000-ben), 139 egyéb diplomás (7 fővel kevesebben) dolgozott a
foglalkozás-egészségügyi alapszolgálatokban. Az üzemorvostan szakképesítéssel
rendelkező orvosok száma és aránya folyamatosan növekszik (2001-ben 86
fővel), jelenleg az összes orvos 73%-a. 2001-ben az előző évhez
hasonlóan nagy érdeklődés jellemezte a kredit pontot biztosító
továbbképzéseket, amelyeket a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ
illetve annak intézete az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi
Intézet, valamint a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Munka- és
Környezetegészségtani Tanszék önállóan vagy közösen szervezett. 2001-ben a fentiek közös
szervezésében három alkalommal került megrendezésre továbbképző Országos
Foglalkozás-egészségügyi Fórum, amelyen összesen 2.831 fő vett részt. A Tanszék oktató tevékenysége
keretében 2001-ben 429 fő részesült összesen 364 óra tanfolyami képzésben,
továbbképzésben a foglalkozás-egészségügy területén. A tanfolyamok - szakvizsga
előkészítő, munkavégzés a mezőgazdaságban, az egyéni védőeszközök, biológiai
kóroki tényezők, a foglalkozási és foglalkozással összefüggő betegségek
kérdései, a Kémiai Biztonsági Törvény, a veszélyes anyagokat használó
munkahelyek foglalkozás-egészségügyi és munkahigiénés feladatai - témaköröket
ölelték fel. Fodor József Országos
Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi
Intézete foglalkozás-egészségügyi szakápoló részére 50 órás továbbképző
tanfolyamot szervezett, amelyen 52 fő vett részt. A szakorvos utánpótlásban
meghatározó, hogy a korábbi évben megkezdett rezidens képzés 2001-ben tovább
folytatódott. Déri Zsolt, Bányász Gyopár, Kerekes Andor, Köteles
György Radon-expozíció
bányák munkahelyi környezetében A magyarországi bányaüzemek körében elvégzett sugár-egészségügyi
mérések célja a dolgozók sugárterhelésének becslése volt. A 16/2000. (VI.8.)
EüM. rendelet a munkavállalók radontól származó sugárterhelésének
szabályozására 1000 Bq/m3 értéket állapít meg cselekvési
szintként. Megvizsgáltuk, hogy a bányákban mérhető radon
aktivitás-koncentrációk hogyan viszonyulnak a cselekvési szinthez, valamint
becsültük a dolgozók éves effektív dózisát. A jelenleg nyert mérési adatok
tükrében úgy tűnik, hogy a vizsgált bányáknál a munkavégzés során az átlagos
radon aktivitás-koncentrációk a cselekvési szint alattiak. Ugyanakkor a mérések rámutattak a szellőztetés igen nagy
szerepére. Azokban a bányákban, ahol időszakos szellőztetést alkalmaznak (pl.
bauxitbányában), annak ellenére, hogy a munkanapokra vonatkozó átlagos radon aktivitás-koncentráció
nem haladja meg a cselekvési szintet, nem zárható ki annak a lehetősége, hogy
munkaszüneti napokon egyes helyeken a cselekvési szintet elérő, vagy
meghaladó radon szint alakulhat ki. A bauxit-bányában mért értékek, valamint más magyarországi
szénbányák esetében mért cselekvési szintet meghaladó radon
aktivitás-koncentráció értékek indokolják a felmérések kiterjesztését további
föld alatti bányákra is. A bányákban mért radon aktivitás-koncentrációkból és gamma
dózisteljesítményekből becsült éves effektív dózis a referencia pontnak
tekintett külszíni bányánál 0,3 mSv/év, a szénbányánál 1,1 mSv/év, a
bauxitbányánál pedig 2,5 mSv/év. Látható, hogy az effektív dózis értékek a
mSv/év nagyságrendjébe esnek, a foglalkozási dóziskorlát mintegy 10 - 20 %-át
teszik ki. A mérések tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyszíni
radon aktivitás-koncentráció mérésére használt AlhaGuard monitort a leányelem
mérővel együtt, „FLOW” üzemmódban célszerű működtetni. A hosszú távú radon
expozíció mérésére a nyomdetektor a megbízhatóbb, az E-PERM detektorral
szemben. Ez utóbbi érzékeny a földalatti viszonyokra (porra, sérülésre),
valamint a szénbányák szigorú biztonsági előírásainak (sújtólégveszély) nem
minden esetben felel meg. Holló József Az
akkreditálás helye és szerepe a munkavédelem országos programjának
megvalósításában Az elmúlt évben, az Országgyűlés által, 20/2001. (III.
30.) OGY határozattal elfogadott Munkavédelem Országos Programjában
megfogalmazott célok megvalósítását szolgáló feladatok között jelöli meg: „ A
munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében hosszabb távon
... mind az állami munkavédelem ellenőrző tevékenységének, mind a
foglalkozás-egészségügyi szolgálatok munkájának elsősorban az akkreditált
laboratóriumokra kell támaszkodnia.” Az idézett program-pont realitását, megalapozottságát az
adja, hogy 1995. óta, törvény által (a laboratóriumok, a tanúsító és az
ellenőrző szervezetek akkreditálásáról szóló 1995. évi XXIX. törvény) működik
– egyre eredményesebben – hazánkban az akkreditálás intézményrendszere. Dr. Brunner Péter, Dr. Aszmann Anna, Ferenczi
Lászlóné, Gyulai Éva, Dr. Kakucs Réka, Szabó Mónika Az iskolás gyermekek szabadidős képernyő használatának
(számítógép, tv, videó) egészségügyi következményei és közegészségügyi
követelményei Az elmúlt évtized legdinamikusabban fejlődő területe a
számítástechnika és az informatika volt. A személyi számítógépek mindenki
számára elérhetővé váltak, ma már egyre több ember használja otthonában is
ezt a technikát. A fiatalok különösen fogékonyak minden újra. Mindezek
mellett szaporodnak az ismereteink arról, hogy a képernyő előtt végzett
munkának a számítógép használatának egészségkárosító hatásai is vannak. A
munkahelyeken ellenőrizhető és jogi úton kikényszerítő az egészség-védelmi
szabályok betartása. Az otthoni számítógépek használatának körülményeiről és
az ezzel kapcsolatos szokásokról keveset tudunk. A fiatalok az otthonukban
nem csak a számítógépet használják, hanem TV-t is néznek és videóznak. MEGÁLLAPÍTÁSOK 1.
A
fiatalok körében egyre elterjedtebb a számítógép használata. 2.
Az
otthoni számítógép használatának körülményei nem kielégítőek, ugyanakkor a
fiatalok ezzel elégedettek, nem ismerik kellő mértékben ennek
egészségkárosító hatásait. 3.
Saját
bevallásuk szerint is jelentkeznek különböző pszichoszomatikus tünetek. 4.
Nagyon
magas a TV-t és videót néző fiatalok aránya, és a „fogyasztott” műsorok
tartalmi színvonala igen alacsony. 5.
A
számítógép-használat magasabb szellemi tevékenységet igényel, tartalmilag
jobb, mint az elektronikus médiáé. 6.
Célszerűnek
látszik a számítógép-használat elterjedését támogatni a fiatalok körében, jó
interaktív eszköz, amely egészségnevelési célokra is felhasználható. 7.
A
nem megfelelő körülmények közötti és „túlzott” ideig végzett
számítógép-használat egészségre ártalmas hatásait meg kell ismertetni a
fiatalokkal. Olvasói levél Dr. Jung Erika és tsai aláírással Prof. Dr. Ungváry György
a Semmelweis Egyetem ÁOK Munka- és
Környezetegészségtani Tanszék vezetője levelet kapott, melyben néhány, a
foglalkozás-egészségügyet érintő olyan ötletet írnak le, amelyet – véleményük
szerint – a szakma hasznosítani tudna. Hosszas fáradozásunk dacára a levélíró(k) kilétét sajnos
nem sikerült kideríteni, ezért levélben nem válaszolhatunk. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a válaszról tudomást
szerezhessenek, ezért választottuk e szaklapban kihasználni a válaszadás
lehetőségét. Ez a megoldás azzal az előnnyel is jár, hogy szélesebb kör
szerezhet tudomást a levélváltásról. Szerkesztőség Hírek, információk |
|||||