Dr. Groszmann Mária*, Dr. Nagy Imre*, Prof. Dr. Ungváry György*
(*
Fodor József OKK)
Foglalkozási eredetű tömeges ornithosis /
psittacosis tapasztalatai
Összefoglalás
Szerzők röviden áttekintést
nyújtanak az ornithosis járványügyi jellemzőit, ismertetik a bejelentett esetek
statisztikai adatait. Elemzik azokat a munkakörülményeket, amelyek foglalkozási
eredetű ornithosis megbetegedéseket okoztak egy baromfifeldolgozó üzem dolgozói
körében. Az esetből levonván a tanulságot, a következtetések alapján felhívják
a figyelmet a dolgozók egészségügyi és megelőzéssel kapcsolatos intézkedésekre
vonatkozó tájékoztatása-, a helyes munkahelyi gyakorlat-, megelőzés-, az
alkalmassági vizsgálatok jelentőségére, figyelembe véve a hazai előírásokat.
Kulcsszavak: ornithosis, megelőzés, foglalkozási
betegségek bejelentése
___________________________________________________________________________
Summary
The authors give a
short review on the epidemiological characteristics of ornithosis, summing up of statistics about notified
ornithosis. They construe the
occupational circumstances that caused occupational ornithosis among workers of
an poultry processing plan.
They draw attention
to the importance of good practice at work, prevention, health and precautions
guidance for workers, periodical medical examinations of workers etc. on the
basis of conclusions having drawn lesson, taking into consideration of the
national legislation.
Keywords: ornithosis, reportation of occupational diseases,
prevention
Bevezetés
Az ornithosis
Dél-Amerikából terjedt el a papagájok révén világszerte. Először (1879-ben)
Svájcban észleltek (1) 7 olyan pneumoniás megbetegedést, melyet a trópusokról
származó madarakkal hoztak összefüggésbe. 1894-ben Párizsban fordult elő egy
olyan járvány, amelyben a vektor a papagáj volt, és ezért a járványt ismertető
szerző (1) a betegséget psittacosisnak nevezte el (psittakosz görögül papagáj).
Európában először az 1920-as években,
Németországban regisztráltak papagájkedvelők és az állatkereskedők
körében többb száz megbetegedést és kb. 20%-os letalitasnak megfelelő számú
halálesetet évente. (2) Az 1930-as években pedig már 12 országban kb. 1000
megbetegedést okoztak a Dél-Amerikából importált
papagájok (3) Az első, foglalkozással összefüggően kialakult megbetegedéseket
1938-ban egy sirályfajta kopasztásával és feldolgozásával foglalkozó asszonyok
között észlelték.(3)
A betegség
kórokozóját 1930-ban, egymástól függetlenül három kutatócsoport fedezte fel (Levinthal, Coles, Lillie).(2) A
későbbiekben megállapítást nyert, hogy a papagájfélék mellett más díszmadarak
is fertőzöttek, sőt a kórokozók átterjednek a háziszárnyasokra is, melyek egy
része kórokozógazdává válik.
Hazai megfigyelésekkel
csupán néhány évtizede rendelkezünk, megjelenésük kezdete egybeesik a nagyüzemi
baromfitartás és feldolgozás kezdetével. Szakirodalmunk
szerint 1953- és 1957-ben a hazai előfordulással még csak mint lehetőséggel
számolnak (4). Vélhetőleg baromfitartási hibák miatt, az ornithosis
állategészségügyi jelentősége hamarabb tudatosult, emberi megbetegedést
1960-ban postagalambokkal összefüggésben írtak le először.(5) Még ugyanebben az évben, egy
baromfifeldolgozóban 100, 1961-ben már 250 megbetegedés fordult elő (6)
Ornithosis
(BNO10:
A70) járványügyi
jellemzői (7)
Kórokozó: Chlamydia psittaci
(A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló, többször
módosított 90/679/EGK irányelv, illetve ennek megfelelő, harmonizált hazai jogszabály
alapján az ún 3 csoportba tartozó biológiai tényező)
Fertőzés forrása: Különböző psittacin fajtájú
madarak, kanári, kócsag, tengeri madarak, nálunk elsősorban a háziszárnyasok,
fiatal kacsák, galamb, pulyka, csirke és liba, igen ritkán az ember (virulens,
madártól származó törzstől). A kórokozó jelenleg több mint százféle madár
betegségét okozhatja, és ezek ürülékével történő érintkezés révén jönnek létre
az ember fertőzései.
Terjedési mód: Légúti, a fertőzött szárnyasok
tolláról, pihéjéről, felszálló fekáliájukkal szennyezett por belégzése,
különösen a kopasztás alkalmával. A fertőzés kialakulhat közvetlen
érintkezéssel is, fertőzött piszkos kezek révén, oralisan. A fertőzött állat
csípése, karmolása útján is terjed a betegség. Emberről emberre kivételesen, a
légúti fertőzések mechanizmusa szerint terjedhet.
Lappangási idő: 4-15 nap,
leggyakrabban 10 nap.
Fontosabb tünetek: Hidegrázás, magas
láz, rossz közérzet, fejfájás, végtagfájdalmak, mellkasi szúrás, eleinte
száraz, olykor mucopurulens köhögés, az esetek többségében csak
röntgenvizsgálattal kimutatható pneumonia, gyorsult vörösvérsejt-süllyedés. A
betegség lefolyása lehet enyhe vagy súlyos, a beteg életkorától és a
tüdőgyulladás kiterjedtségétől függően. A lábadozás hosszú időt vehet igénybe.
Fertőzőképesség tartama: Általában a klinikai
gyógyulásig tart.
Teendők a betegség előfordulásakor:
Jelentés: Be- és kijelentésre
kötelezett. A megbetegedésről a területileg illetékes hatósági állatorvost
értesíteni kell.
Elkülönítés: A beteget a klinikai
gyógyulásig el kell különíteni.
Fertőtlenítés: Folyamatos fertőtlenítés szükséges.
Baromfitenyésztéssel, tollfeldolgozással, díszmadár-kereskedéssel,
madarak gondozásával, tartásával foglalkozók a munka után higiénés kézfertőtlenítést
kötelesek végezni.
Betegség vagy annak gyanúja esetén az elkülönített
beteg összes váladékát, ürülékét elegyítéses módszerrel, váladékokkal
kontaminálódott textíliákat (ágynemű, hálóruha stb.), valamint az eszközöket,
tárgyakat beáztatásos módszerrel, elsősorban klór hatóanyagú dezinficiens
oldatával kell fertőtleníteni.
Esetfelismerés,
diagnózis nehézségei
A nálunk elterjedt
szabadtartás miatt a vad és félvad madaraktól való fertőződés lehetősége
állandóan fennáll. (A klinikailag tünetmentes, de ürítő szárnyasok kiirtása
ezért nem jelent garanciális megoldást, hiszen a helyükre kerülő újabb állomány
is megfertőződhet.) A járványügyi helyzetkép kialakítását megnehezíti az is,
hogy a szárnyasok fertőzöttek lehetnek, de anélkül, hogy tüneteket mutatnának,
vagy fokozott elhullás jelentkezne, a kórokozót székletükkel ürítik.
Klinikailag nehéz
megkülönböztetni más atípusos pneumoniától. A tünetek, panaszok alapján először influenza, mycoplasma pneumonieae,
legionellosis, Q-láz gyanúja merül fel. Ezért a sporadikus esetek felismerése
és diagnosztizálása rendszerint nem is történik meg.
A munkaanamnézis
felvételekor a munkakör ismerete önmagában nem nyújt mindig elégséges támpontot
ahhoz, hogy a foglalkozási eredet gyanúja felmerüljön. kétségtelen ugyan, hogy
baromfifeldolgozás során elsősorban mindazok fertőződhetnek, akik az élő
szárnyasokkal, vagy a tollazatukkal (pl. fosztás) foglalkoznak, de azok is,
akik velük közös légtérben tartózkodnak, még ha más műveletet is végeznek (pl.
karbantartás, anyagmozgatás), sőt olyanok is, akik a fertőző ágenst tartalmazó
levegővel a feldolgozó helyiségen kívül kerülnek érintkezésbe. Nem látszik
lényeges különbség a fertőződés lehetőségében akkor sem, ha a kopasztás nedves
eljárással történik.
Foglalkozási betegség
jellege szempontjából jellemző, hogy tömeges megbetegedésként fordul elő. Ilyen
esetekben – tekintettel arra, hogy a betegek panaszaikkal a háziorvosukat
keresik meg, és nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, és mert
rendszerint nem ugyanahhoz a háziorvoshoz tartoznak, a tömeges előfordulást a
háziorvosok nem is észlelik, ezért a diagnózis, differenciáldiagnózis
szempontjából meghatározó, hogy az észlelő orvos milyen hangsúlyt fektet az
anamnézisre. A legfontosabb támpont lehet ti. ha az anamnézisben madarakkal,
házi szárnyasokkal való érintkezés
(foglalkozásszerűen, vagy nem) szerepel. Ornithosis gyanúját vetheti fel
azonban az is, ha egy adott közösségben a légúti megbetegedések halmozódása
szezonálisan nem egyezik meg a légúti vírusfertőzések halmozódásának
időszakával.
Diagnosztikájában a
rutin laboratóriumi vizsgálatok segítséget nem nyújtanak. Meggyőző eredményt a
járványügyi
laboratóriumi vizsgálat adhat, amelynek elvégzése egyébként érvényes jogszabály
alapján (7) kötelező. Alvadásgátló
nélkül vett vért kell a betegség első 10 napján, valamint 21-25 napja között az
OEK Virológiai főosztályára vagy az ÁNTSZ területileg illetékes intézetének
víruslaboratóriumába küldeni. Diagnosztikus értéke csak a savópár vizsgálata
alapján megállapított titeremelkedésnek van. Az erőteljes antibiotikum kezelés
azonban késleltetheti az ellenanyagválasz kialakulását, ezért ha a második
vérminta eredménye is negatív, újabb minták küldendők be 2 hetes időközzel a
betegség 6. hetéig. (7)
Bejelentés
Az ornithosissal
kapcsolatos járványügyi bejelentési kötelezettség 1967 óta áll fenn. Azt megelőzően, 1960-67 között 833
járványos eset került felderítésre (8).
Foglalkozási
betegségként – mint antropozoonózis - 1958 óta (9) kártalanítandó, a jelenleg
hatályos Kormány rendelet 1. számú mellékletében, 27. sorszámmal szerepel, mint
baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási
betegség. (10)
1981. óta az
ornithosis önállóan (azaz: nem antropozoonózis főcím alatt) is jelentendő
foglalkozási betegség. (11)
A járványügyi
bejelentés során nyilvántartott adatok a foglalkozási betegségek adatait is
tartalmazzák, tekintettel arra, hogy a bejelentés - függetlenül attól, hogy
van-e vagy sem a kialakult betegségnek a foglalkozással összefüggése –
kötelező. Ezért az így regisztrált esetek száma magasabb, mint a foglalkozási
betegségként jelentetteké.(1. és 2. táblázat).
Vannak megyék (pl.
Bács-Kiskun, Békés, Hajdú-Bihar), ahonnan egy-egy év kihagyással, de mindig
érkeznek bejelentések. (3. táblázat)
A felismert és
verifikált esetek száma – nemcsak nálunk (12) – még ma is jóval alatta van a
ténylegesen előforduló eseteknek. (Pl. a Centers for Disease Control-hoz
jelentett esetek száma évente 100-200, azzal a megjegyzéssel, hogy: „ the true
incidence probably greater” ) (12) Ebben döntően közrejátszik, hogy az orvosok
nem is gondolnak ornithosisra, még kevésbé a foglalkozási eredetű ornithosisra,
és a halmozottan jelentkező eseteknél is elsősorban más betegség irányában
törekednek differenciál diagnózisra.
A jelenség egyébként
nem ismeretlen, álljon itt erre példaként egy idézet (13) az üzemorvosok
számára még 1948-ban készült tankönyvből:
„Az
orvosok nem ismerik a foglalkozási betegségek listáját, és így különösen a
mezőgazdasági munkavállalók közül nem egy elesik a kártalanítástól, ami pedig a
törvény szerint megilletné. A magyar munkásvédelem a mezőgazdasági
biztosításban már a háború előtt is a kórtannak, a szociális hygiénének
megfelelően szabta meg a foglalkozási betegségek listáját, de mit ér az, ha az
orvosok nem jelentik az egyes beteget és az elesik a kártalanítástól.”
Megelőzés
A foglalkozási
eredetű ornithosis megelőzésére már 1968-ban készült részletes ajánlás az
Országos Munkaegészségügyi Intézet orvosi útmutatója formájában. (14) Sorai még
ma is sok tekintetben helytállóak, ezért a teljesség igénye nélkül, néhány
kiemelést az útmutatóból az alábbiakban közlünk:
„A dolgozók fertőzés
elleni védelme csupán megfelelő munkavédelmi rendszabályok útján biztosítható.
A fertőzött por, pihe stb. belégzésének megelőzése történhet megfelelő műszaki
berendezések és egyéni védőeszközök használata útján. A műszaki védelem
szempontjai:
a) A
munkafolyamatok gépesítése megfelelő helyi elszívással ellátott gépek
segítségével.
b) A
fertőzött tollak zárt pneumatikus úton történő eltávolítása és megfelelő
fertőtlenítése.
c) Ahol
a teljesen zárt rendszer nem alkalmazható, olyan helyi elszívás szükséges,
amely megakadályozza, hogy a fertőzött toll, pihe, aerosol a dolgozó légtérbe
kerüljön.
d)
Gondoskodni kell a helyiségek megfelelő általános szellőztetéséről és a
helyiségek padlózatának állandó nedvesen tartásáról, továbbá az általános és
helyi szellőztetés útján elszívott fertőzött levegő szűréséről és a szabadba
kifúvott levegőnek megfelelő magasságban történő kivezetéséről.
e)
Gondoskodni kell a gépek tisztításáról, fertőtlenítéséről.
Amennyiben
megbízható műszaki elhárítás nem biztosítható, vagy időszakos munkáknál, a
fertőző anyag belégzésének megelőzésére megfelelő légzésvédő viselése
szükséges. A jelenleg használatos gézből készült kendők nem alkalmasak, a porok
ellen biztos védelmet nyújtanak a kolloidszűrős védőálarcok, melyek a
legfinomabb porok, vírusok 95-98%-át kiszűrik. Hatásos védelmet nyújtanak a
frisslevegős készülékek, amelyek csak állandó munkahelyen alkalmazhatók, miután
a dolgozók mozgási körét (5-10 m-re) korlátozzák.
A fertőzés
megelőzése szempontjából fontos további rendszabályok: a dolgozók részére
tiszta, jól záró munkaruhát és fejvédőt kell biztosítani. A munkaruhát az utcai
ruháktól elkülönítetten kell őrizni, vagy fehér-fekete öltözőt biztosítani.
Tilos a munkahelyen munka közben az étkezés, dohányzás. Étkezéshez a
dolgozóknak át kell öltözni, megmosakodni, a kezeket fertőtleníteni. Azon
műhelyekben, ahol fertőzés lehetősége áll fenn, csak az oda beosztottak
tartózkodhatnak.
A dolgozókat a
fertőzés megelőzésének rendszabályaira ki kell oktatni.
A baromfifeldolgozó
üzemekben az üzemi orvos kísérje figyelemmel a dolgozók megbetegedéseit. Olyan
évszakban, amikor a lakosság körében már a cseppinfekció okozta meghűléses
betegségek megszűntek, vagy kis számban fordulnak elő, a dolgozók körében –
nálunk elsősorban a pecsenyekacsa feldolgozóknál – fellépő influenzás, grippés
megbetegedéseknél gondolnia kell az ornithosis előfordulására. Erre támpontot
ad az üzemben folyó munka és a beteg dolgozó munkahelyének ismerete”
Esetismertetés
Az X
Baromfifeldolgozó Kft 2004. októberében vásárolta meg az Y Rt Baromfifeldolgozó
Gyárát. Y Rt csirke és víziszárnyas vágóvonalat üzemeltetett, ezen tevékenységet
2004. márciusában beszüntette, a dolgozókat elbocsátotta, majd 2004.
októberében került át az új tulajdonoshoz, X Kft-hez. Először a csirke
vágóvonal működött, majd „próbaüzem” formájában áprilisban indították a
víziszárnyas feldolgozó üzemrészt. A víziszárnyas feldolgozás szezonálisan - a
kacsavágás április-október, a libavágás június-december között - történik,
mintegy 250 dolgozó, két műszakban végzi. A dolgozók naponta változó
munkakörökbe (víziszárnyas/csirke) és munkafolyamatba vannak beosztva.
Az üzemvezető
tudomása szerint a 2005. előtti években nem fordultak elő hasonló
megbetegedések. Nyilatkozata szerint a víziszárnyas vágóvonal
szellőztetőrendszerében érdemi műszaki változtatás nem történt.
Az első
megbetegedések május 23 - június 7. között jelentkeztek. Az ÁNTSz illetékes
városi intézete június 3-án kapta az
első információt: 6 főt atipusos
pnemunonia gyanújával jelentett a Gy-i Kh Tüdőkórháza.
Június 8–án került
sor az első közegészségügyi ellenőrzésre, majd folytatására június 13-án, és
15-én. Ekkor már nyilvánvaló volt a
betegségek foglalkozási eredete. Június 22-én az Országos Tisztifőorvosi
Hivatal koordinálásban, járványügyi, élelmezés-egészségügyi, munkaegészségügyi
szakemberek bevonásával helyszíni bejárás történik. Ekkor már 31
tüdőgyulladással járó megbetegedés vált ismertté. A bejárás során, a hiányzási
adatokat elemezve az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) vélelmezi, hogy a
járvány már áprilisban megkezdődött. A kórokozó a „próbaüzem” beindítását
követően szinte rögtön bekerült az üzembe és ott a szellőzőrendszerben
„feldúsulhatott”. Június 28-ig már 36 beteget regisztráltak (15) Július 22-én
érkeznek meg az OKK-OMFI-hoz az első foglalkozási bejelentő lapok. Szeptember
30-ig a járványügyi surveillance keretében nyilvántartott esetek száma 63-ra
emelkedett, a járványhoz tartozó utolsó megbetegedés szeptember 15-én kezdődött
(16), amikor már 3 hónap is eltelt az első hatósági ellenőrzések, és azt követő
intézkedések után (!)
Október 10-ig
foglalkozási betegségként bejelentett esetek száma: 47 fő volt ( 22
férfi 25 nő).A keresőképtelenséggel járó napok száma 6-91 nap volt ( átlagosan
29 nap).
Munkakörük alapján
legtöbben a csirkefeldolgozóból, függesztőből kerültek ki, de a megbetegedettek
között voltak lakatosok, élőfüggesztők, csoportvezető, tollüzemi centrifugázók,
tollfeldolgozók, anyagmozgatók, szennyvízkezelők, paraffin gépkezelők,
hulladékkezelő.
A dolgozók közül 21
fő kórházi ápolásra is szorult (a
táppénzes napok számára vonatkozó adatok
nem egyértelműek a jegyzőkönyvben és a bejelentő lapon)
A rendelkezésre álló
írott dokumentumok alapján az esettel kapcsolatban a következők
rekonstruálhatók:
§
Amint arra a bevezetőben utaltunk, a baromfik, főleg a
víziszárnyasok körében a chlamydiosis gyakori, de a szárnyasok többsége
tünetmentes ürítő. Ezért jelen ügyben az
a körülmény, hogy nagyobb elhullást nem észleltek, nem lehetett irányadó. A
helyszíni szemléken felvett és általunk ismert jegyzőkönyvek szerint nem
tisztázott, hogy mikor és honnan történhetett mégis a fertőzött állomány
behurcolása.
§
A leírások alapján a víziszárnyas üzem gyakorlatilag egyetlen közös légtérnek felelt
meg a nyitott ajtók révén, az üzemrész
többi helyiségét is szennyezhette. Az aktuálisan fennálló légállapotok,
alkalmazott légtechnika hatékonysága szintén aggályosnak tűnik: a beszállítás -
élő állat függesztés - tollazat eltávolítás során az elszívás un. felülről
lefelé irányított, padló alatti elszívás, az elszívás irányát azonban a kapuk
nyitva hagyása módosíthatta. Az üzemnek a szellőztető műszaki leírásáról
egyébként nem volt dokumentációja, és az sem került egyértelműen
megállapításra, hogy a rendszeres karbantartások megtörténtek-e és mikor.
§
A feldolgozóban zárt rendszerű klíma biztosítja az előírt 12
oC-t. A rendszer folyamatos
tisztítását, karbantartását a dolgozók maguk végezték. A szükséges
fertőtlenítéseket külső céggel, szerződéses formában biztosították. A
jegyzőkönyvek nem térnek ki arra, hogy ez milyen rendszerességgel, és milyen
időpontban valósult meg.
§
A juttatott „egyéni védelem” sebészi szájmaszk volt.. Július
12-én (tehát már a korábbi ellenőrzések után) a dolgozók közül többen még
mindig ezt a szájmaszkot viselték.
§
Az udvar távolabbi részén, 50-80 méterre a legközelebbi
lakóháztól, élő baromfival megrakodott jármű állt, és a járművön lévő
ventilátor sor között hűtötték a szárnyasokat.
§
Az aktuális hiányzásokat sem az üzem-, sem a
foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa nem követte. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat részéről felvetődött az is, hogy a
hiányzások követése nehézségekbe ütközik, mivel nem ismert, hogy a dolgozót
mivel tartják táppénzen, az igazoláson ugyanis nem szerepel a betegség kódja.
§
Hatályos jogszabály alapján a (16) a 10 napot meghaladó
táppénz esetén soron kívüli alkalmassági vizsgálatok nem történtek meg, a
dolgozók újbóli munkába állítása e nélkül történt.
§
Az OEK munkatársa a Gy-i Tüdőkórházban felkereste a
betegeket. Így derült ki, hogy a dolgozók nem kapták meg a munkakörükből adódó
biológiai kockázattal kapcsolatos oktatást, nem ismerték a megelőzés módját és
jelentőségét.
§
A szemlét követően előírásra került valamennyi munkahelyen a
heti gyakoriságú légfertőtlenítés. Annak azonban nincs nyoma, hogy
megnyugtatóan lett rendezve a munkahelyi személyi higiéné (pl. munka alatti,
étkezés előtti fertőtlenítő kézmosás lehetőségének biztosítása) kérdése. (kézmosás lehetőségére van csak utalás).
Hasonlóan nincs nyoma a munkahelyi étkezés, dohányzás tilalmával kapcsolatos
helyzet bemutatásnak.
§
A víziszárnyas üzem az „EU élelmiszerbiztonsági előírásainak
megfelel” ugyan, de az EU hazai, harmonizált munkaegészségügyi előírásainak
való megfelelőségét teljes körűen nem érintette a kivizsgálás. Azon
jogszabályokat, amelyeket figyelembe kellett volna venni, a Melléklet
foglalja össze.
§
A dokumentumokból az is kiderül, hogy az ÁNTSz illetékes
városi intézete élelmezés-egészségügyi egységként tartja nyilván az üzemet,
ezért nem végeztek rendszeres munkahigiénés ellenőrzést.
§
A betegségek foglalkozási betegségként történő bejelentése elhúzódott.
A vonatkozó jogszabály által előírt (11) kivizsgálás csak július 12-én
kezdődött meg. A június 22-i szemle idején, amikor a járványügyi intézkedések,
vizsgálatok már javában folytak, és a betegségek foglalkozási eredete már rég
nyilvánvalóvá vált, a jogszabály szerint előírt foglalkozási betegség
kivizsgálás – a rendelkezésünkre álló
dokumentumok szerint -még mindig nem kezdődött meg.
Következtetés
Járványügyi
szempontból az esetet kézben tartottnak mondhatjuk, ugyanez már nem mondható el
munkaegészségügyi oldalról. A bejelentett esetekhez mellékelt jegyzőkönyvek
arra utalnak, hogy a munkaegészségügyi kivizsgálás – abban a cél- és
feladatrendszerben, amit a jogszabály előír – teljes körű lett volna.
Részletes, szisztematikus munkaegészségügyi, ok-okozati elemzés és
tényfeltárásra nem, illetve elhúzódóan került sor, és ez értelemszerűen az
intézkedések szempontjából sem volt szerencsés.
A júniusi bejárás
során a jelenlévők egyike felvetette az üzem felfüggesztésének lehetőségét,
de nem kapott támogatást. Ez a
lehetőség később sem merült fel, holott az augusztus 10-én készült jegyzőkönyv
szerint „az üzem a prevenciós lehetőségek közül csak az egyéni védőeszköz
biztosítását alkalmazza” (de még ekkor is kérdéses, hogy a megfelelő minőségű,
védelmi képességű védőeszközt kapták a dolgozók).
Javaslatok
Az OEK megerősített
ornithosis surveillance-ra vonatkozó felhívása és a végrehajtással kapcsolatos
tájékoztatása (15) mellett átfogó, az eseteken túlmutató munkaegészségügyi
kérdések rendezésére is szükség lenneolna. Ezek közül néhányat a következőkben
foglalunk össze:
a)
Soronkívüli alkalmassági vizsgálatot kell végezni/végeztetni
mindazoknál: (Lásd: 33 (1998. (VI. 24.) NM r. is)
§
akiket diagnosztizált pneumoniával, vagy 38 oC-ot
meghaladó lázzal az ÁNTSZ városi intézetének jelentenek,
§
akik a 33/1998. (VI. 24.) NM r. 7. §-a hatálya alá esnek,
§
akiknél az ÁNTSz elrendeli (lásd d) pontban leírtakat),
§
továbbá a foglalkozás-egészségügyi orvos kezdeményezésére
történjék vizsgálat mindazoknál, akik 30 napnál rövidebb ideig voltak
keresőképtelen állományban belgyógyászati jellegű megbetegedésük miatt.
b)
A soron kívüli alkalmassági vizsgálattal kapcsolatos teendő:
a 30 napon túli keresőképtelen állományból visszatérőknél a
foglalkozás-egészségügyi orvos fordítson figyelmet a fel nem ismert ornithosis
lehetőségére.
c)
A pneumoniával, 38oC-t meghaladó lázzal bejelentettek
esetében a munkaegészségügyi kivizsgálást is le kell folytatni a járványügyi
kivizsgálással egyidejűleg. Érvényt kell szerezni a vonatkozó rendelet (11)
előírásainak, és a foglalkozási betegséget be kell jelenteni, ki kell vizsgálni
(a járványügyi bejelentés ezt nem helyettesíti).
d)
Az egyedi járványügyi+munkaegészségügyi vizsgálaton
feltétlenül vegyen részt a vállalat foglalkozás-egészségügyi orvosa, működjön
közre a vizsgálati lap kitöltésében, szükség esetén, a kivizsgálás alkalmával
kerüljenek kijelölésre az érintett (pneumoniával jelentett) személy munkatársai
közül a soron kívüli alkalmassági vizsgálatra kötelezettek (mely vizsgálatokat
az előbbiekben említett rendelet felhatalmazása alapján az ÁNTSz rendelje el),
e)
a foglalkozás-egészségügyi orvos végezzen munkaegészségügyi
szemlét, gondoskodjék az elmaradt bejelentések pótlásáról,
f)
a foglalkozás-egészségügyi orvos vegyen részt a
megbetegedések miatt szükséges soron kívüli kockázatbecslésben, - értékelésben
és a tennivalók meghatározásában is.
3. Az
OEK-kel közös módszertani ajánlást kell(ene) kidolgozni a háziorvosok és
foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosai részére azzal kapcsolatban, hogy a
mikor kell ornithosisra (vagy gyanújára) gondolnia az észlelő orvosnak (akinek
a bejelentési kötelezettségét a rendelet előírja), és mi a teendője a további
vizsgálatot (nemcsak járványügyi
érdekből), a diagnózis alátámasztását illetően.
Megjegyzés:
a javasolt kiegészítést nem pusztán a jogszabályi előírások, és szakmai
követelmények indokolják. A látszólag eljárási kérdésnek tűnő javaslat szerinti
gyakorlatot a dolgozók érdekében is meg kell valósítani. A kártérítést ugyanis
csak akkor kapják meg a hatályos előírásaink alapján, amennyiben foglalkozási
betegségként bejelentésre és OKK-OMFI által regisztrálásra, elfogadásra került
(un. baleseti ellátásra jogosító megbetegedésként való elismeréséhez az OEK
véleménye nem elegendő).
4.
Fontos lenne a következő célcsoportok továbbképzése (az ilyen és hasonló
esetekben is):
a)
Dolgozók:
Soronkívüli,
teljes körű munkavédelmi oktatását (lásd. 1993. évi CXIII. tv. 54.§), amelyben
nemcsak a munkavégzéssel, a munkahelyi kockázatokkal, megelőzésükkel, a helyes
munkahelyi magatartással, a dolgozók jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos
tudnivalókat kell megismertetni a dolgozókkal, hanem az ornithosissal mint
foglalkozási betegséggel is kiemelten kell foglalkozni (előfordulás,
megbetegedés kialakulása, lefolyása, panaszok, tünetek, teendők panaszok,
tünetek észlelésekor stb.).
b)
Foglalkozás-egészségügyi
szakorvosok:
Részére (pl. a
szakfőorvosok bevonásával munkaértekezleten) gondoskodni kell arról, hogy
felfrissítsék mindazon területeken az ismereteiket, amelyeket az 1993. évi
XCIII. tv. a munkavédelemről tételesen is a szolgálat orvosának hatáskörébe utal,
mint szakértői feladatokat.
c)
Háziorvosok részére: vizsgával záródó
továbbképzés keretében (pl. kredit
pontszerző
tanfolyamokon) kell(ene) gondoskodni az állatról emberre terjedő foglalkozási
betegségekkel kapcsolatos klinikai, laboratóriumi, és jogi ismeretek átadásáról
és szinten tartásáról.
Az ÁNTSz intézetek munkatársai részére
célszerű lenne bevezetni és biztosítani a felügyelők rendszeres, kötelező
szakmai elméleti, és jogi továbbképzését.
5. Az eset
tapasztalatai felhívták a figyelmet arra is, hogy központi, módszertani szakmai
segítséget kell nyújtani:
§
a helyes munkahelyi megelőző gyakorlat kialakításához,
§
a munkavállalók egészségének védelméhez szükséges hatósági
(jogérvényesítési) és foglalkozás egészségügyi szolgáltatási (megelőző munkahigiénés
és foglalkozás-egészségügyi) feladatokat ellátók számára, mert e nélkül
hatékony járványügyi megelőzés sem lehetséges.
§
célvizsgálat formájában (központilag meghatározott egységes
szempontok, egységes jelentési forma és tartalom mellett, és azonos
időpontban),
§
az országban mindenütt, ahol hasonló jellegű tevékenység
folyik
§
munkaegészségügyi szempontból a „komplex” megközelítésű vizsgálat: a
munkavédelmi törvénynek + munkahigiénés előírások betartottságának + a
foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosítottságának, + a
foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást
nyújtó szakmai tevékenysége megfelelőségének hatósági és szakfőorvosi körben
megvalósított ellenőrzését, az eredmények kiértékelését jelenti (mert így
tárható fel, hogy helyi vagy országos
jelenség-e a jelen ügyben is tapasztalt kedvezőtlen munkakörülmények
előfordulása, az ezekhez vezető nem jogkövető munkáltatói magatartás
stb. vagy sem, hiszen más megközelítésű megoldást igénylő helyzetet
jelent az egyik és a másik.)
Megoldást jelenthetne a jogszabály olyan
módosítása, amely Nyilatkozat aláírását teszi kötelezővé az előzetes
alkalmassági vizsgálat alkalmával azon munkavállalók számára, akik foglalkozási
fertőző megbetegedés kockázatának lesznek kitéve. A Nyilatkozaton azokat az
adott foglalkozási megbetegedésre jellemző prodromális tüneteket kellene
feltüntetni, amelyek észlelésekor a munkavállalónak a foglalkozás-egészségügyi
orvosnál jelentkeznie kell.
8. Rendelet módosításra lenne szükség (7,
11) a fertőző és foglalkozási betegségekkel kapcsolatban fennálló kettős
bejelentés miatt.
9. Országosan fel kellene mérni, hogy a
szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztató munkáltatóknál
illetőleg általuk működtetett gazdálkodó egységekben hány és milyen besorolású
biológiai kockázati tényezőnek kitett munkavállaló fordul elő (ún. exponáltak
munkaegészségügyi nyilvántartása).
Irodalomjegyzék:
1. Ferencz A.: Foglalkozási fertőző
betegségek.
In: Foglalkozási betegségek. OMIKK, Budapest,
335-342, (1990)
2.
Fodor F., Vedres I.: A közegészségtan és járványtan alapjai. Medicina
Könyvkiadó, Budapest, 573-574, (1975)
3. Solt
K.: Ornithosis (psittacosis). Általános és részletes járványtan. Medicina
Könyvkiadó, Budapest, 348-351, (1966)
4.
Ferencz P.: A psittacosis-lymphogranuloma inguinale csoport vírusaitól eredő
tüdőgyulladások.
Orvosi
Hetilap, 21. 566-570, (1953)
5.
Várnai, Gy., Derzsy D., Szécsényi I:. Tüdőgyulladást okozó ornithosis. Orvosi
Hetilap, 101. 1354-
1355,
(1960)
6.
Binder L., Dömök I., Solt K.:. Az ornithosisok
Orvosi
Hetilap, 102. 2235-2238,(1961)
7.
18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése
érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről
8.
Binder L.: Foglalkozási fertőző betegségek. Ornithosis. In: Munkaegészségtan,
üzemegészségtan. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 615-618, (1981)
9. A
Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 67/1958 (XII.24.) számú rendelete a
dolgozók társadalombiztosítási nyugdíájról szóló 1958. évi 40. számú
törvényerejű rendelet végrehajtásáról. Magyar Közlöny 115. 839-869, (1958)
10.
217/1997. (XII. 1.) Kormányrendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról
11.
27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet a foglalkozási betegségek és fokozott
expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról
12.
Crosse BA.: Psittacosis: a clinical review.
J.Infect.,
21. 251-259, (1990)
13.
Simonyi Zs.: A fertőzéses eredetű foglalkozási betegségek.
Az
üzemorvos kézikönyve. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, Budapest, 374-
38,(1948)
14. Az
Országos Munkaegészségügyi Intézet orvosi útmutatója az ornithosis
megbetegedések megelőzéséről, illetőleg a beteg, vagy arra gyanús egyének
ellátásáról . Egészségügyi Közlöny 6. 87- 88, (1968)
15.
EPINFO 25. 278-287, ( 2005.)
16.
EPINFO 38. 455, ( 2005.)
17.
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett
munkavállalók egészségének védelméről
Melléklet
A tömeges ornithosis
megbetegedésekkel kapcsolatban figyelembeveendő előírások a kivizsgálás során
I.
1993.
évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt)
Vonatkozó jogszabályhely Szabálykör
1. Általános követelmények
18.§ (1) Munkahely, létesítmény,
technológia használatba vételével és üzemeltetésével kapcsolatos általános
követelmény előírása
21.§ (1), (2) Veszélyes munkahely,
technológia üzemeltetése megkezdésével kapcsolatos követelmény (munkavédelmi
üzembe helyezés eljárásának előírása)
21.§ (7) Veszélyes technológia
„próbaüzemére” vonatkozó előírás
2. Munkavégzés tárgyi feltételei
23.§ (2) Munkáltató soron kívüli
ellenőrzési kötelezettsége (ha a technológia rendeltetésszerű alkalmazás
során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát)
33.§ (1), (2) A munkahelyiségben
biztosítandó levegő minőségével, mennyiségével kapcsolatos előírás
3. Munkafolyamatra, technológiára
vonatkozó követelmények
42.§ a), b) A veszélyes
munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító
hatásuk csökkentése érdekében szükséges oktatás, egyéni védőeszköz juttatás
általános követelménye
44.§ (1) Veszélyforrásoknál
megvalósítandó hatásos védelem főbb irányainak meghatározása
4. Az egészséget nem veszélyeztető,
biztonságos munkavégzés személyi feltételei
49.§ (1) A munkavállaló
foglalkoztathatóságának alapkövetelménye
5. Munkáltatók kötelezettségei
54.§ (1) g) Egységes és átfogó
megelőzési stratégia kialakításának követelménye és mire terjedjen ki, (pl.
munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre)
54.§ (2), (5) A munkáltató
kockázatértékeléssel kapcsolatos kötelezettsége, mire terjedjen ki, és mikor
kell soron kívül is elvégezni, a kockázatértékelés eredményeként dokumentálható
adatok köre
55.§ (1) A munkáltató oktatással
kapcsolatos kötelezettségei, mikor kell az oktatást elvégezni, ismételni, és
mire terjedjen ki
56.§ Az egyéni védőeszköz juttatás
belső rendjének írásban történő meghatározásának előírása
58.§ Foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás
biztosításának munkáltatói kötelezettsége
59.§ A munkáltató tájékoztatási
kötelezettségei a munkavállalók, a munkavédelmi képviselő (bizottság),
foglalkozás-egészségügyi szolgálat felé (kockázatértékelésről, a munkavédelmi
intézkedések tapasztalatairól, az ellenőrző hatóságoktól kapott információkról,
ellenőrzések megállapításairól)
6. Foglalkozási betegségek
bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása
64.§ (1) A foglalkozási
megbetegedésekkel kapcsolatos bejelentési, kivizsgálási kötelezettség
65.§ (1) A foglalkozási megbetegedés
kivizsgálása során (a kivizsgálást végző ÁNTSZ részéről) feltárandó kérdések
7. Munkavédelem hatósági
felügyeletével összefüggő előírások
81.§ (1), (4) a)-c), (5) A
munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának általános jelleggel történő
ellenőrzésére – többek közt – az ÁNTSZ felhatalmazása; annak meghatározása,
hogy az ellenőrzés mire terjedjen ki ( a munkáltatók kötelezettségeinek
teljesítése, a munkahely létesítése, üzemeltetése, az alkalmazott technológiák,
az egyéni védőeszközök, foglalkozási megbetegedések kivizsgálása, bejelentése,
nyilvántartása, megelőzésre tett intézkedések); a felügyeletek jogosultsága e
törvényben és külön jogszabályban meghatározott intézkedésekre, felelősségre
vonás alkalmazására
82.§ (1) Munkavédelmi bírság
alkalmazhatóságának szabálya: az egészséget nem veszélyeztető munkavégzésre
vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállalók
életét, egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben
82.§ (2), (3) Mi minősül „súlyosan
veszélyeztető”-nek és a kiszabható bírság összege:
- a 21.§-ban meghatározott feltételek
szerinti munkavédelmi üzembe helyezés elmulasztása;
- a 23.§ (2) bekezdésében
meghatározott soron kívüli ellenőrzés elmulasztása;
- egyéni védőeszközök hiánya,
működésképtelensége stb.;
- a bírság összege 50.000 Ft-tól
10.000.000 Ft-ig terjedhet, és a városi tisztifőorvos mint elsőfokú hatóság a
veszélyeztetés mértéke alapján, valamint a mulasztás személyi és tárgyi
körülményeinek mérlegelésével szabja ki
II.
Mvt.-hez
kapcsolódó rendeletek és végrehajtási rendeletek
Jogszabály
száma Jogszabály címe
61/1999. (XII. 1.) EüM r. a biológiai
tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről
3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM e.r. a
munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
65/1999. (XII. 22.) EüM r. a
munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális
biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről
33/1998. (VI. 24.) NM r. a munkaköri,
szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és
véleményezéséről
89/1995. (VII. 14.) Korm. r. a
foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
27/1995. (VII. 25.) NM r. a
foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról
27/1996. (VIII. 28.) NM r. a
foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és
kivizsgálásáról
18/1998. (VI. 3.) NM r. a fertőző
betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi
intézkedésekről